Adjunk beszédes nevet az osztályoknak. Kerüljük rövidítések használatát, ahol lehetséges. Az osztálynevek mindig nagybetűvel kezdődjenek. A PEAR osztályhierarchia is tükröződjön az osztályok nevében, a hierarchia minden szintje egy önálló hangosközzel (underscore, "_") legyen elválasztva. Példa helyes osztálynevekre:
| Log | Net_Finger | HTML_Upload_Error |
A függvényeket és a metódusokat a "studly caps" -stílus szerint nevezzük el (hívják még "bumpy case " és "camel caps" stílusnak is). Az elnevezés továbbá tartalmazza prefixként a csomag nevét, a csomagok közötti elnevezés-ütközések elkerülése érdekében. Az elnevezés kezdőbetűje (a prefix után) kisbetű, ezt követően minden új "szó" kezdőbetűje nagybetűvel írandó. Néhány példa:
| connect() | getData() | buildSomeWidget() | XML_RPC_serializeData() |
A privát osztály tagokat (osztály tagok, amelyeket csak abból az osztályból szándékozunk használni, amelyben deklarálva vannak; a PHP még nem támogatja a valódi privát névterületeket) vezessük be egy szimpla hangosközzel. Például:
| _sort() | _initTree() | $this->_status |
A konstansokat mindig írjuk végig nagybetűvel, hangosközt használva
a szavak elhatárolására. Neveikben használjuk előképzőként annak az
osztálynak/csomagnak a végig nagybetűkkel írt nevét, amelyben használva
vannak. Például a DB:: csomag által használt
konstansok nevei a DB_ karaktersorozattal kerülnek
bevezetésre.
Atrue,falseésnullkonstansok kivételt képeznek a nagybetűs szabály alól: ezek mindig kisbetűkkel írandók.
Ha a csomagunknak szüksége van globális változók definiálására, azok neveit kezdjük egy szimpla hangosközzel ("_"), folytatva a csomag nevével, majd egy további hangosközzel. Például, a PEAR csomag által használt egyik globális változó a $_PEAR_destructor_object_list.